Vállízületi instabilitás

TÜNETEK

A váll az emberi test leggyakrabban ficamodó ízülete. Instabilitásának gyakori tünetei közé tartozik a fájdalom a váll bizonyos mozdulatainál, illetve a mozgások során pattogó vagy kattanó hang hallható vagy érezhető. Közvetlenül a szubluxáció vagy ficam után a váll duzzanata és véraláfutása is gyakran látható. Teljes ficam esetén látványos deformitás és funkcióvesztés jelentkezik a vállban, mely akár érzészavarral, zsibbadás vagy akár részleges bénulás is együtt járhat.

OKOK

Instabilitás lényege, hogy a felkarcsont feje részben vagy teljesen elhagyja az ízülti tányért. A részleges ficamot szubluxációnak, míg a teljes szétválást ficamnak nevezzük. ‍

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

A váll instabilitásának kialakulásának esélyét növelő kockázati tényezők a következők:

• -Váll sérülése vagy traumája, például kinyújtott kézre esés
• Ismétlődő fej felett végzett sportok, például tenisz, úszás, röplabda vagy súlyemelés
• Laza vállszalagok vagy megnyúlt vállízületi tok

KONZERVÁTÍV KEZELÉS

A konzervatív kezelésének célja a stabilitás, az erő és a teljes mozgástartomány helyreállítása. Teljes ficam esetén, amennyiben a normál ízületi helyzet nem áll helyre magától, fedett repozícióra lehet szükség. Ez azt jelenti, hogy narkózisban vagy anélkül, a kezelőorvos speciális mozdulatsorral az felkarcsont fejét visszahelyezi a vállízületbe. Első ficamot követően 2-3 hét rögzítés csökkenti krónikus instabiltás kialakulásának esélyét.

Akut ficamot követően jegelés, fájdalomcsillapítók és non-szteroid gyulladáscsökkentők segíthetnek a fájdalom és a duzzanat mérséklésében.

A műtét nélküli kezelés elengedhetetlen része a megfelelő gyógytorna elvégzése, mely a váll körüli izomzat erősítéséből, a lapocka stabilizálásából és az ízületi helyzetérzékelés fejlesztéséből áll.

Konzervatív kezelésre törekszünk idősebb életkorban, illetve kevésbé aktív betegnél.

MŰTÉT KEZELÉS

Ha a konzervatív kezelés nem oldja meg a váll instabilitását, a sebész vállstabilizáló műtétet javasolhat. A vállstabilizáló műtét célja a vállízület stabilitásának és működésének javítása, valamint a visszatérő ficamok megelőzése. Az adott helyzettől függően artroszkóposan is elvégezhető, sokkal kisebb bemetszésekkel. Az artroszkópia egy sebészeti beavatkozás, amelynek során egy vékony csövet vezetünk az ízületbe, amelynek végén egy fényforrás és videokamera található. Az artroszkópia során átlagosan 0,5-1 cm-es metszéseket használva a kamera mellett erre célra kifejlesztett eszközöket használva kezeljük az adott elváltozást. Az artroszkópia előnyei a nyílt vállműtéttel összehasonlítva a kisebb bemetszések, a minimális lágyrész-trauma, a kevesebb fájdalom, ami gyorsabb felépüléshez vezet.