Rotátorköpeny hiány
TÜNETEK
A rotátorköpeny artropátia, vagyis a krónikus rotátorköpeny hiány következtében kialakuló ízületi kopás fájdalmat és funkcióvesztést okoz, jellemzően 60 év feletti korosztályban. A passzív mozgás jellemzően megmarad, de az aktív fej feletti mozgás korlátozott. Ha a mozgás nem korlátozott, többnyire gyengeség akkor is jelentkezik. Ez az állapot éjszakai fájdalomhoz és a fej feletti tevékenységek során nehézségekhez vezet, a hajfésüléstől kezdve a sportokig, mint például a tenisz vagy a golf. A diagnózis a legtöbbször egyértelmű a röntgenfelvételek alapján, amelyeken csökkent ízületi rés és a felkarcsont fejének vállcsúcs irányába történő elmozdulása ábrázolódik.
OKOK ÉS ANATÓMIA
Az ép rotátorköpeny egyik fő feladata, hogy a felkarcsont fejét az ízületi tányér közepén tartja. Nagyméretű, régóta fennálló rotátorköpeny szakadás ezt az egyensúlyi helyzetet megzavarja és a humerus fej decentralizáltá válik. A rotátorköpeny funkciójának elvesztése lehetővé teszi, hogy a deltoid izom felfelé húzza a felkarcsont fejét, ami hosszú távon az ízület kopásához vezet.
KEZELÉS
Enyhe rotátorköpeny artropátia esetén konzervatív kezelést érdemes alkalmazni. Súlyos esetben műtétre lehet szükség különösen, ha valaki jó egészségi állapotban van, de az életminősége korlátozott. A műtét elvégzéséről szóló döntés inkább az életminőségen, mint a röntgenfelvételeken alapul. A rotátorköpeny szakadása és az ízületi kopás többnyire lassan, évek alatt alakul ki. Az életkor is szerepet játszik a terápiás döntésben, de a mai világban az életminőség fontosabb, mint az életkor. A diagnózis a röntgenfelvételek alapján a legtöbbször egyértelmű, így MRI vagy CT vizsgálatra csak a műtéti tervezéhez van szükség.
KONZERVATÍV KEZELÉS
Gyógyszerek: Gyulladáscsökkentőket, például ibuprofent (Advil), naproxent (Apranax) és diclofenac (Voltaren) használnak a fájdalom és a gyulladás csökkentésére. Alkalmanként orális szteroidokat, például prednizolont (Rheosolon) is lehet alkalmazni. Kerülni kell a hosszan tartó használatot, és ezeket étellel kell bevenni, mivel befolyásolhatják a gyomornyálkahártyát. Abban az esetben, ha a beteg gyomorpanaszokat tapasztal, ezeket abba kell hagyni.
Injekció: A vállba adott szteroid (Kenalog, Diprophos) injekció az egyik leggyakoribb módja a fájdalomcsillapításnak. 2 év alatt legfeljebb 3 injekciós kúra adható be. Fontos tudni, hogy a kúrák hatékonysága az idő előrehaladtával jellemzően csökken, illetve a nagy mennyiségű injekció káros lehet a szövetekre. Ezen kívül a műtét előtt 3 hónapon belüli injekció növeli a fertőzés kockázatát, ezért korlátozni kell őket, ha valaki komolyan fontolgatja a műtétet.
Gyógytorna: Az erősítés céljából végzett gyógytorna a rotátorköpeny szakadások és a rotátorköpeny artropátia műtét nélküli kezelésének egyik alappillére. Bár a gyógytorna nem gyógyítja meg a rotátorköpenyt, de jelentős javulást eredményezhet a funkcióban és betegelégedettségben. Ezek a gyakorlatok naponta kétszer, heti 5 nap végzendők.
MŰTÉTI KEZELÉS
Abban az esetben, ha a tünetek konzervatív kezeléssel nem javulnak, a műtét jelenthet megoldás. A legtöbb esetben a legmegbízhatóbb megoldás az ún. reverz vállprotézis beültetése. Ezt a beavatkozást kombinált (altatás és regionális) érzéstelenítésben végezzük, a váll elülső részén ejtett bemetszéssel és körülbelül 1-1,5 órát vesz igénybe. A vállízületi felszíneket fémből és nagy szilárdságú műanyagból készült protézis komponensekkel cseréljük ki, a fájdalom megszüntetése és a mozgástartomány javítása érdekében. A reverz vállprotézis megakadályozza a felkarcsont elcsúszását a vállcsúcs irányába ezáltal visszaállítja az ízület stabilitását. Ez lehetővé teszi a deltoid izom és a megmaradt vállizmok hatékony működését és a funkció helyreállítását a fájdalomcsillapítás mellett.
A legtöbb esetben a betegek a protézis beültetés másnapján már hazamehetnek. A műtét után 4 hétig kartartó viselése javasolt, de a könyököt, a csuklót és a kezet alap tevékenységekhez használhatják. A sikerességi arány meghaladja a 90%-ot. A műtétet követően a mozgástartomány javulása általában jelentős, de ami legmegbízhatóbban javul az a fájdalom. A kockázatok közé tartozik a fertőzés (a pácienseimnél ez az arány kevesebb, mint 1%), valamint az alkatrészek időbeli meglazulása (az implantátumok 90%-a még 10 évvel a műtét után, 70-80%-a pedig 20 évvel a műtét után van is stabil).