Dr. Schandl Károly
Vállsebész, sportsebész
A vállízületi betegségek jelentős része és a sérülések bizonyos hányada műtét nélkül is jól kezelhető. A konzervatív kezelés általában gyógytornából, fizikoterápiából és szükség esetén célzott injekciós kezelések alkalmazásából áll. Műtéti beavatkozásra lehet szükség, ha a konzervatív kezelés nem hoz kellő eredményt vagy az elváltozás jellegéből adódóan arra nincs lehetőség.
A műtéti beavatkozások nagy részét a legmodernebb artroszkópos technikával (ízületi tükrözés) végzem. Ez a módszer a hagyományos eljárásokhoz képest kisebb megterhelést jelent a beteg számára, lerövidíti a kórházi benntartózkodás idejét és megkönnyíti a rehabilitációt is. Az artroszkópos beavatkozások mellett sebészeti tevékenységem másik fontos része a vállízületi protetika. Évente átlagosan 300-350 vállsebészeti műtétet végzek.
A vállízület
A váll az emberi test legrugalmasabb ízülete. Ennek köszönhetően a kifejezetten nagy mozgásterjedelemre képes a tér minden irányában. A nagy mozgástartománynak ugyanakkor vannak hátrányai is. Ezek közül a legfontosabb az ízület relatív instabilitása. Ebből adódóan a vállízület a szervezetünk leggyakrabban ficamodó ízülete is egyben. Az váll stabilitásában, a többi ízülethez képest sokkal nagyobb feladat hárul környező izmokra, ínakra és szalagokra.
Vállizület anatómiája
A VÁLLÍZÜLETET ALKOTÓ CSONTOK
A vállövet 3 csont alkotja, ezek a humerus (felkarcsont), a scapula (lapocka) és a clavicula (kulcscsont). A felkarcsont és lapocka között ízületet nevezzük szűken vett vállízületnek. Típusát tekintve ez egy gömbízület, melyet úgy kell elképzelni, mint egy golyót (a felkarcsont feje), ami egy lapos tányéron (lapocka ízületi vápája) mozog.
lapocka
Egy lapos, háromszög alakú csont, mely a legtöbb vállat mozgató izom és a vállízületet stabilizáló szalag eredéséül szolgál. A lapockának 4 fontos nyúlványát különböztetjük meg, melyek az acromion (vállcsúcsi nyúlvány), coracoid (hollócsőr) nyúlvány, spina (tövis nyúlvány) és a már említett, ízületi felszínt adó, glenoid nyúlvány. Az acromion és a coracoid nyúlvány az ízületet körülvevő és azt stabilizáló szalagok és ínak csontos eredéséül szolgál.
Kulcscsont
Egy S alakú csont, mely összeköti a lapockát a sternummal (szegycsont). Két ízület alkotásában vesz részt. Az egyik az acromioclaviculáris ízület, mely összeköti kulcscsontot a lapockával, a másik a sternoclaviculáris ízület, mely a szegycsonthoz való rögzülést biztosítja. A fenteken túl a kulcscsontnak fontos szerepe van az alatt elhaladó ér- és idegképletek védelmében.
A csontok ízfelszínét úgynevezett üvegporc borítja. Az üvegporc elsődleges feladata, hogy súrlódás mentes mozgást biztosítson az ízületet alkotó csontok között, de ezen felül a csontok között fellépő erőhatások elnyeléséban is fontos szerepe van. A vállízületben megtalálható másik fontos porcszövet a glenoidot körülvevő rostporcos gyűrű, a labrum, melynek fő feladat a lapos ízületi tányér mélyítése, ezáltal fokozva az ízület stabilitását.
A VÁLLÍZÜLET SZALAGJAI
A szalagok vastag rostszálak, amelyek összekötik az egyik csontot a másikkal.
A vállízület szalagjai a következők:
Coracoclavicularis szalagok
Ezek a szalagok a kulcscsontot a lapockával kötik össze a hollócsőr nyúlványon keresztül.
Coracoacromialis szalag
Ez egy feszes szalag, mely összeköti a hollócsőr nyúlványt az acromionnal.
Glenohumerális szalagok
3 szalagból álló csoport, amelyek tokot képeznek a vállízület körül, úgy, hogy felkarcsont fejét összekötik a lapocka ízületi vápájával. A tok vízzáró burkot képez az ízület körül. A glenohumerális szalagok nagyon fontos szerepet játszanak az egyébként instabil vállízület stabilitásának biztosításában azáltal, hogy megakadályozzák a ficamot.
A VÁLL IZMAI
A rotátorköpeny a vállízület fő izomcsoportja, és 4 izomból áll. A rotátorköpeny egy hüvelyt képez a felkarcsont feje és a vállízület körül, további stabilitást biztosítva a vállízületnek, miközben széleskörű mobilitást tesz lehetővé. A deltoid izom a rotátorköpeny feletti izomrétegét alkotja és egyben vállízület legnagyobb és legerősebb izma.
A VÁLL ÍNAI
Az inak erős szövetek, amelyek az izmokat a csonthoz kötik, lehetővé téve az izom számára, hogy szabályozza a csont vagy ízület mozgását. A vállízületben két fontos íncsoportot különítünk el, a bicepsz hosszú fej és a rotátorköpeny inait. A rotátorköpeny négy ínból álló csoport, amelyek a felkarcsont fejét a rotátorköpeny izmaihoz kötik. Ezek az inak nagyobb stabilitást és mobilitást biztosítanak a vállízületnek.
A VÁLL IDEGEI
Az idegek üzeneteket szállítanak az agyból az izmokba, ezáltal irányítják a mozgást (motoros idegek), és információkat küldenek a különböző érzésekről, például az érintésről, a hőmérsékletről és a fájdalomról az izmokból vissza az agyba (érző idegek). A kar idegei a vállízületen keresztül haladnak a nyaktól. Ezek az idegek egy plexus brachialis nevű kötegben futnak nyak irányából a felső végtag felé érintve a vállízület környékét. A plexus brachialis fő idegei a musculocutaneous, axillaris, a radialis, az ulnaris és a medianus idegek.
A VÁLL EREI
Az erek az idegekkel együtt haladnak, hogy vérrel lássák el a felső vágtagot. Az oxigéndús vért a kulcscsont alatti verőér (artéria subclavia) szállítja a váll régiójába. Ahogy belép a hónalj régiójába már artéria axillárisnak, a karon lefelé pedig artéria brachiálisnak nevezik.
Az oxigénben szegény vért a vénák szállítják a felső végtag felől a tüdő irányba melyek az alábbiak:
Véna axilláris: ez a véna a kulcscsont alatti vénába ömlik.
Véna cephalica: ez a véna a felkarban található, és a könyöknél az alkar régiójába ágazik el. A hónaljvénába ömlik.
Véna basilica: ez a véna a cephalicával szemben fut, a tricepsz izom közelében és szintén a hónaljvénába ömlik.
Vállízületi kórképek
A rotátorköpeny szakadása
A rotátorköpeny szakadás a vállfájdalom egyik leggyakoribb oka. A fájdalom jellemzően a váll elülső vagy oldalsó részén jelentkezik. A fájdalom kisugározhat a könyökbe. A tünetek súlyosbodnak a fej feletti mozgás során, és gyakran alvási nehézségeket okoznak, ami jelentősen befolyásolhatja az életminőséget. A legtöbb ember mozgástartománya teljes, ha megvizsgálják, de a mozgást korlátozhatja a fájdalom. A gyengeség gyakori, különösen a vállmagasság feletti tevékenységeknél.
Meszes íngyulladás
A a meszes íngyulladás, vagyis a calcifikáló tendinitis a rotátorköpeny ínaiban felhalmozódó kalcium okozta gyulladásos folyamat. Amikor a kalcium felszaporodik az ínban az kémiai irritációt és nyomás fokozódást idéz elő a rotátorköpeny és a felette lévő acromion nyúlvány közötti térben. A meszes íngyulladás okozta fájdalom extrém lehet. Nem ritka, hogy betegek ilyenkor még a sürgősségi ügyeletet is felkeresik a kialakuló elviselhetetlen fájdalom miatt. A mozgástartomány az esetek nagy részében teljes, de komoly fájdalommal jár. A ’meszes krízissel’ járó fájdalom néhány nap után mérséklődhet, de a panaszok mérsékelt formában hosszabb távon is fennmaradhatnak.
Befagyott váll szindróma
A befagyott váll szindróma, más néven adhezív kapszulitisz, fájdalmat és mozgáskorlátozottságot okoz a vállban. Az állapot a glenohumerális ízületet (gömbízület) érinti, a lakosság körülbelül 2%-ánál fordul elő, leggyakrabban a középkorú embereket érinti. A legtöbb beteg kifejezetten erős és állandó fájdalomról számol be. A fájdalom legtöbbször az éjszakai pihenést is zavarja. Klasszikus jelenség, hogy hirtelen mozdulatokra megsemmisítő jellegű fájdalom alakul ki, mely csak percek alatt csillapodik. A mozgáskorlátozottság a legtöbb irányra jellemző, de különösen igaz ez a rotációs mozgásokra és kar emelésére. Tipikus tünet, hogy a beteg nem tud hátra nyúlni, inget betűrni, melltartót bekapcsolni.
Rotátorköpeny hiány
A rotátorköpeny artropátia, vagyis a krónikus rotátorköpeny hiány következtében kialakuló ízületi kopás fájdalmat és funkcióvesztést okoz, jellemzően 60 év feletti korosztályban. A passzív mozgás jellemzően megmarad, de az aktív fej feletti mozgás korlátozott. Ha a mozgás nem korlátozott, többnyire gyengeség akkor is jelentkezik. Ez az állapot éjszakai fájdalomhoz és a fej feletti tevékenységek során nehézségekhez vezet, a hajfésüléstől kezdve a sportokig, mint például a tenisz vagy a golf. A diagnózis a legtöbbször egyértelmű a röntgenfelvételek alapján, amelyeken csökkent ízületi rés és a felkarcsont fejének vállcsúcs irányába történő elmozdulása ábrázolódik.
Vállízületi instabilitás
A váll az emberi test leggyakrabban ficamodó ízülete. Instabilitásának gyakori tünetei közé tartozik a fájdalom a váll bizonyos mozdulatainál, illetve a mozgások során pattogó vagy kattanó hang hallható vagy érezhető. Közvetlenül a szubluxáció vagy ficam után a váll duzzanata és véraláfutása is gyakran látható. Teljes ficam esetén látványos deformitás és funkcióvesztés jelentkezik a vállban, mely akár érzészavarral, zsibbadás vagy akár részleges bénulás is együtt járhat.
Vállizületi becsípődés
A vállízületi becsípődés, vagyis az Impingement szindróma a rotátorköpeny ínainak krónikus irritációját és gyulladását jelenti. Ez a felnőttkori vállfájdalom egyik leggyakoribb oka. A vállízületi becsípődésben szenvedők súlyos fájdalmat élnek át nyugalmi állapotban és tevékenységek közben, emellett a kar gyengeségét is tapasztalhatják elsősorban a fej feletti mozgások során. Nagyon jellegzetes, hogy a panaszok az éjszakai pihenést is zavarják.
Vállízületi kopás
(Glenohumerális artrózis)
A vállízületi kopás, másnéven artrózis, fájdalmat és mozgástartomány beszűkülést okoz a vállban, és jellemzően 50 év feletti embereknél fordul elő. Az ízületi gyulladás fájdalmas érzést okozhat, amely állandó lehet, vagy az aktivitással fokozódhat.
Vállizületi kezelések
Artroszkópos rotátorköpeny varrat
A rotátorköpeny szakadás a vállfájdalom egyik leggyakoribb oka. A fájdalom jellemzően a váll elülső vagy oldalsó részén jelentkezik. A fájdalom kisugározhat a könyökbe. A tünetek súlyosbodnak a fej feletti mozgás során, és gyakran alvási nehézségeket okoznak, ami jelentősen befolyásolhatja az életminőséget. A legtöbb ember mozgástartománya teljes, ha megvizsgálják, de a mozgást korlátozhatja a fájdalom. A gyengeség gyakori, különösen a vállmagasság feletti tevékenységeknél.
Kisebb vállartroszkópos beavatkozások
A műtét lényege a rotátorköpeny és az lapocka acromion nyúlványa közötti tér krónikus gyulladásának és a rotátorköpeny régóta fennálló irritációjának sebészi úton történő megszüntetése. Végezhetjük önmagában is konzervatív kezelésre nem javuló becsípődéses szindróma megoldására, de legtöbbször valamilyen nagyobb beavatkozás (rotátor köpeny varrat, kalcium deposit kiürítés) részeként kerül sor rá. A műtét során a rotátorköpeny külső felszínét megtisztítjuk a rendszerint gyulladt, megvastagodott nyáktömlőtől, leválasztjuk a coracoacromiális szalag eredését és végül eltávolítjuk az acromion nyúlvány alsó felszínén gyakran megjelenő csontos felrakódáskat. A műtét 30-40 percet vesz igénybe.
Reverz vállprotézis beültetés
A rotátorköpeny artropátia, vagyis a krónikus rotátorköpeny hiány következtében kialakuló ízületi kopás fájdalmat és funkcióvesztést okoz, jellemzően 60 év feletti korosztályban. A passzív mozgás jellemzően megmarad, de az aktív fej feletti mozgás korlátozott. Ha a mozgás nem korlátozott, többnyire gyengeség akkor is jelentkezik. Ez az állapot éjszakai fájdalomhoz és a fej feletti tevékenységek során nehézségekhez vezet, a hajfésüléstől kezdve a sportokig, mint például a tenisz vagy a golf. A diagnózis a legtöbbször egyértelmű a röntgenfelvételek alapján, amelyeken csökkent ízületi rés és a felkarcsont fejének vállcsúcs irányába történő elmozdulása ábrázolódik.
Labrum sérülés és vállízületi instabilitás műtéti ellátása
A labrum szakadás gyakori tünetei közé tartozik a mozgás végpontjaival járó fájdalom, a pattogó vagy csikorgó hangok, valamint az instabilitás érzése.
Anatómiás vállprotézis beültetés
Abban az esetben, ha a vállízületi kopás tünetei konzervatív kezeléssel nem javulnak a műtéti beavatkozás jelenthet megoldást. A tünetek és a képalkotó vizsgálatok eredményét figyelembe véve alapvetően két lehetőség közül választhatunk.
Tavaly októberében volt vállprotézis műtétem, melyet dr Schandl Károly Doktor Úr végzett. A műtét maximális odafigyeléssel, szakszerűen történt! A vállam tökéletesen működik! Fájdalmam se közben se azóta nem volt. Külön kiemelném a Doktor Úr empatikus hozzáállását, szakmai hozzáértését! Mindenkinek csak ajánlani tudom! Nagyon köszönöm!
FA
Dr. Schandl Károly főorvost kerestem fel panaszaimmal aki látva a váll röntgen felvételeket csodálkozva kérdezte, hogy ezzel a vállal még tudtam egyáltalán teniszezni?
Arra a kérdésemre pedig, hogy injekcióval tud-e még segíteni egyből azt mondta, hogy ezen a vállizületen már csak protézis beültetés segíthet.
A műtét követően körülbelül három hónap után a vállmozgások jelentősen javultak, fél év után síelni is el mertem menni és egy évvel a műtétet követően visszatértem a teniszpályára. Annak ellenére, hogy műtét előtt nem bíztatott teljes vállmozgással Schandl főorvos, most másfél évvel a protézis beültetés után úgy érzem ugyanúgy tudom mozgatni a vállamat mint előtte, amikor még egészséges volt.
Mindezért nagybetűs KÖSZÖNET illeti Schandl főorvos urat és tudását!
PL
Egy súlyos balesetben eltört a vállam. Borzasztó fájdalmakkal több rendelőben is voltam.
Mindenütt gyógytornát, fájdalom csillapítót és türelmet ajánlottak. Szerencsére eljutottam
Dr. Schandl Károly főorvos Úrhoz. Több műtéti megoldást javasolt. Én az artroszkópos beavatkozást választottam.
Azóta gyógytornázom, fájdalommentesen mozgatom a karomat, mindenféle munkát végzek, autót vezetek!
Nagyon hálás vagyok az abszolút profizmusért és az érző és értő emberi hozzáállásért.Mindenkinek csak ajánlani tudom!!!